A kriptovaluta decentralizált számítógépes hálózatban működő, blockchain-technológián alapuló digitális vagy virtuális valuta. A blockchain sértetlenségét és az elemek időrendiségét biztosító kriptográfia szinte lehetetlenné teszi a hamisítást. A kriptovaluta hálózatoknál használt kriptográfia egy részét eredetileg katonai alkalmazásokra fejlesztették ki. Nem véletlen, hogy a kriptográfia ellenőrzését a fegyverekre vonatkozó törvényi korlátozásokhoz hasonlóan központi felügyelet alá akarták vonni, ám egy civil kezdeményezés ennek elejét vette. A kriptovaluták meghatározó, közös jellemzője, hogy elméletileg immunisak a kormányok beavatkozása vagy manipulációja ellen. A kriptovaluták közös jellemzői, hogy rendelkeznek a pénzszerű termékek minden kívánatos tulajdonságával: hordozhatóak, tartósak, oszthatók, felismerhetők, áthelyezhetők, nehezen hamisíthatók.
A kriptovaluta típusai
Az első blockchain-alapú kriptovaluta a Satoshi Nakamoto* által 2009-ben létrehozott Bitcoin (BTC) volt, amely továbbra is a legnépszerűbb és legértékesebb. A peer-to-peer technológiát alkalmazó Bitcoin azonnali fizetést/átutalást tesz lehetővé bárki számára, bárhol a világon. A tranzakciókezelést és a pénzkibocsátást a hálózat együttesen végzi.
Manapság több ezer, különféle funkciójú és specifikációjú kriptovaluta forog a rendszerben. A létező kriptovaluták összesített értéke körülbelül 214 milliárd dollár körül mozog, melyből a Bitcoin az összérték több mint 68% -át képviseli.
A Bitcoin sikere által kiváltott, altcoinnak nevezett kriptovaluták például:
- Litecoin,
- Ripple,
- Stellar,
- Tron,
- Monero,
- Iota,
- Neo,
- Augur,
- Gnosis,
- Dash,
- Ethereum,
- Cardano,
- EOS.
Mint látható, nemcsak a Bitcoin körül forog a virtuális valuták világa, de tény, hogy a piacon többszázezres, akár milliós nagyságrendű a BTC forgalom napi szinten. Értéke jelenleg 8 - 9 000 euró között mozog, tehát éves szinten többmilliárd euró cserél gazdát BTC formájában. Az eredeti Bitcoin szoftver MIT licenc alapján került kiadásra, a legtöbb kliensszoftver - akár Bitcoin származtatott, akár attól függetlenül, mondhatni a semmiből fejlesztették -, szintén nyílt forráskódú licenceket használ.
Kriptovaluta és a blockchain
A Bitcoin és más kriptovaluták funkcionalitásában központi szerepet játszik a blockchain technológia, amelyet arra használnak, hogy az elvégzett tranzakciók online könyvelését egy virtuális környezetben tartsák fenn. Ezáltal biztosítják a főkönyv biztonságos adatstruktúráját, amely megosztható az egyes csomópontok teljes hálózatán keresztül, vagy a főkönyv másolatát fenntartó számítógéppel. Minden létrehozott új blokkot minden csomópontnak ellenőriznie kell a megerősítés előtt, ez a metódus pedig, szinte lehetetlenné teszi a tranzakciók előzményeinek hamisítását.
Ez valószínűleg a fő oka annak, hogy a szakértők szerint a blockchain-technológia komoly potenciállal rendelkezik például:
- az online szavazások lebonyolításában,
- a tömegfinanszírozás kivitelezésében,
- a nagyobb pénzügyi intézmények tranzakciós költségeinek csökkentésében,
- a fizetéskezelés korszerűsítésében.
A kriptovaluta és a blockchain népszerűsége többek között abban is rejlik, hogy nincs olyan központi hatóság, nemzeti, vagy nemzetközi bankfelügyelet, kormány vagy gazdasági társaság, ami hozzáférhet a blockchain rendszerben forgó pénzeszközökhöz és a felhasználók személyes adataihoz, beleértve a számlaegyenleget, számlatörténetet is.
A kriptovaluta kritikája
- A rejtett pénznemű tranzakciók félig anonim jellege lehetővé teszi az illegális tevékenységek (pénzmosás, adócsalás) kivitelezését.
- A kriptovaluták másik virtuális pénznemre történő cseréjének sebessége és értéke ingadozhat.
- A kriptovaluta rendszerét egyes közgazdászok úgy ítélik meg, hogy az rövid életű, spekulatív, mivel a pénz fiktív, nincs mögötte valós, fizikai fizetőeszköz.
- A blockchain valóban rendkívül biztonságos, de az ökoszisztéma egyéb fizikai és informatikai elemei magukban hordozzák a hackelés veszélyét.
A kriptovalutában rejlő rizikó
A kriptovaluták virtuálisak, tárolásuk nem egy központi adatbázisban történik, ezért akár véletlen, akár szándékosság az oka, a digitális egyenleg megszűnik:
- ha a merevlemez elvész, vagy megsemmisül, és nincs biztonsági másolat a privát kulcsról.
A kriptovaluta előnyei
- A kriptovaluták megkönnyítik a pénzeszközök átutalását közvetlenül két fél között, anélkül, hogy egy harmadik partnert, például bankot vagy hitelkártya-társaságot be kellene vonni a folyamatba.
- Ezeket az átutalásokat nyilvános kulcsok és magánkulcsok révén biztosítják.
- A magánkulcsot csak a tulajdonos ismeri, és tranzakciók aláírására használja.
- A kriptovaluta rendszerek minimális feldolgozási díj ellenében lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kikerüljék nemcsak a pénzintézeteket, de az általuk felszámított átutalási, számlavezetési és egyéb költségeket is.
- A kriptovaluta mondhatni immunis az inflációra.
- Más, magas pénzértéket képviselő eszközzel szemben – például gyémánt, nemesfémek, olaj – könnyen szállítható és osztható.
- Az anonimitást támogatók sok esetben hivatkoznak arra, hogy az elnyomó rezsimek visszaéléséről beszámoló aktivisták anyagi biztonságát is képes megóvni a blockchain.
Satoshi Nakamoto*: a nicknév a bitcoin protokoll feltalálóját takarja, akit nem igazán lehet egyénként aposztrofálni, hiszen máig nem tudható, hogy egy magányos zseniről van-e szó, vagy egy csoportról.